A szerves peroxidok egyfajta szerves anyag kétértékű OO-szerkezettel, és a hidrogén-peroxid származékai is lehetnek. Ilyen például a hangyasav (HCOOOH), ecetsav (CH3COOOH) stb. A szerves peroxidok gyenge termikus stabilitású anyagok, és exoterm, felgyorsult bomlási folyamaton mennek keresztül. Tűzveszélyességi jellemzőik a következőkben foglalhatók össze:
Bomlási robbanékonyság: A szerves peroxidok mindegyike rendkívül instabil peroxi-OO-t tartalmaz, amely rendkívül érzékeny a hőre, rezgésre, ütésre és súrlódásra, ezért enyhe külső erő hatására lebomlanak. Ha diacetil-peroxidot használnak, a tiszta termék elkészítése után 24 órás tárolás után erős robbanás következhet be; Ha a benzoil-peroxid víztartalma 1 százalék alatt van, az enyhe súrlódás robbanást okozhat; A diizopropil-peroxidikarbonát 10 fok felett instabil, és a 17,22 fok elérésekor lebomlik és felrobban; A perecetsav (perecetsav) rendkívül instabil, és még -20 fokon is felrobbanhat. Ha az oldat koncentrációja meghaladja a 45 százalékot, az oxigén még a tárolás során is lebomlik. 110 fokra melegítve felrobban. Nem nehéz belátni, hogy a szerves peroxidok nagyon érzékenyek a hőmérsékletre és a külső erőkre, veszélyessége és ártalmassága nagyobb, mint más oxidálószerek.
Gyúlékonyság: A szerves peroxidok nemcsak könnyen lebomlanak és felrobbannak, hanem nagyon gyúlékonyak is, néhány nagyon gyúlékony. Például a terc-butil-hidroperoxid lobbanáspontja 26,67 fok. Ezért különös figyelmet kell fordítani a robbanásveszélyre a szerves peroxidok tüzének oltásakor.
Ezenkívül a szerves peroxidok általában könnyen károsítják a szemet, mint például a ciklohexanon-peroxid, a terc-butil-hidroperoxid, a diacetil-peroxid stb., amelyek károsak a szemre. Ezért kerülje a szerves peroxidokkal való szemmel való érintkezést.
Összefoglalva, a szerves peroxidok tűzveszélye főként magának az anyagnak a peroxidtartalmától és bomlási hőmérsékletétől függ. Minél több peroxidot tartalmaz a szerves peroxid, annál alacsonyabb a hőbomlási hőmérséklete, és annál nagyobb a tűzveszély.
A tűz- és robbanásveszélyes anyagok kategóriájában három kategória van: gyúlékony szilárd anyagok, spontán égésre hajlamos anyagok, valamint olyan anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat bocsátanak ki. A gyúlékony szilárd anyagok főként azokra a szilárd anyagokra utalnak, amelyek különféle gyújtóforrásoktól könnyen meggyulladnak, az olyan anyagokra, amelyek levegővel érintkezve hajlamosak spontán égésre, valamint az olyan anyagokra, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat szabadítanak fel, főként olyan anyagokra vonatkoznak, amelyek gyúlékony gázokat bocsátanak ki, és hőt bocsátanak ki vízzel érintkezve.